Böröcz László és Kunhalmi Ágnes vitáztak a felsőoktatásról

Nem baj, ha a fiatalok külföldi egyetemeken szereznek ismereteket és végzettséget, az viszont probléma, ha nem térnek haza – mondta Böröcz László, a Fidelitas elnöke a Kunhalmi Ágnessel folytatott felsőoktatási vitában, ami akkor ért véget, amikor Böröcz a migrációt emlegette, mire Kunhalmi szedelőzködni kezdett.

A Republikon Intézet „Magyar felsőoktatás - Korlátok és lehetőségek” címen szervezett vitát a Mozsár kávézóban Böröcz László Fidelitas-elnök és országgyűlési képviselő, valamint Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő részvételével . 

A vitát Ónody-Molnár Dóra újságíró vezette, bár beszélgetés folyamán gyakorta támadt olyan érzése az embernek, hogy Böröcz László jobb és bal oldalán is vitapartner ül – Ónody több alkalommal vitába keveredett a kormánypárti politikussal –,  közben pedig a meghívott vendég szerepét betöltő Kunhalmi Ágnes türelmesen ücsörgött.

Számok és szenek

Ónody először arra kérte a vendégeket, hogy értékeljék az elmúlt nyolc évet, kiemelt figyelmet szentelve a felsőoktatásban résztvevők csökkenő létszámára. Böröcz elmondta, hogy 2004 óta folyamatosan fogyott, majd 2013 óta stabilizálódott a hallgatók száma (nagyjából 275 ezer) és felhívta arra a figyelmet, hogy a demográfiai csökkenés is tényezőként könyvelhető el. Kiemelte, hogy az oktatás területén 2010-ben 600 milliárd forinttal volt kevesebb, mint jelenleg, tehát pénzügyileg komoly eredményeket tudnak felmutatni.

Kunhalmi Ágnes átvette a szót: „a számokkal a képviselőtársam nincs igazán jóban”– mondta. Szerinte 2010-től folyamatosan és drasztikusan kiszorítják a középosztály jelentős részét a felsőoktatásból és hasonlót művelnek az érettségizőkkel is. Kifejtette: a jelenlegi oktatáspolitika miatt a középiskolások nagy része külföldben gondolkodik, a felsőoktatás pedig az elitképzés felé tolódik. A Fidelitas elnöke kifejezte értetlenségét: miképpen lehet az egyetemi tömegképzést elitista képzésnek nevezni? Azt is elmondta:

nem baj, ha a fiatalok külföldi egyetemeken szereznek ismereteket és végzettséget,

az viszont probléma, ha nem térnek haza.

Böröcz kifejtette: a szocialisták egy államcsőd szélén álló országot adtak át, ezért kissé vicces, hogy most pont ők kérik számon az oktatáspolitika milyenségét, miközben megfelelő, stabil finanszírozás és gazdasági klíma nélkül az sehogyan sem működhet rendesen.

A finanszírozás témakörén nehezen léptek túl a felek. Kunhalmi Ágnes kijelentette, hogy „nem is tudná mi lenne, ha az európai uniós források elapadnának”, majd úgy fogalmazott: azt sem lehet megmagyarázni, hogy „kettőszáz milliárd jut Matolcsy Györgynek ezoterikus közgazdaságtant tanítani Kecskeméten, de arra nem jut, hogy egyébként tavaly meg tavalyelőtt szénszünet volt az ELTE-n konkrétan”. Böröcz államcsődre tett megjegyzését sem hagyta szó nélkül: „Amúgy meg miniszterelnök úr mondta, hogy Bajnai Gordon mentette meg az országot a csődtől”. Böröcz erre annyit reagált: „Miniszterelnök úr bizonyára vicces kedvében volt.”

Osztrák-Magyar Monarchia kontra Magyarország

Az egyetemi autonómia ügyében a Fidelitas elnöke elmondta, hogy a kancellári rendszer felállítását sikeresnek érzik – ez a modell Nyugat-Európa egyes országaiban ugyancsak megtalálható.

Kunhalmi szerint a politika túlságosan beavatkozik az oktatásba

– a finanszírozáson keresztül –, nem csak a kancellár, hanem a KEHI és az ÁSZ is furkósbotként funkcionál a hatalom kezében. A Fidesz válságba sodorja a kutatókat, a tanárokat, a felsőoktatás sorvad – sorolta. Böröcz elmondta: szomorú dolog, hogy semmi konstruktív nem hangzik el képviselőtársa részéről.

A beszélgetés során boncolgatni kezdték a résztvevők, hogy mi a felsőoktatás célja. Böröcz László szerint szükséges, hogy a felsőoktatás kitudja elégíteni a munkáltatói igényeket, az ország szempontjából lényeges, hogy legyen elég foglalkoztatott – amellett, hogy van „össznemzeti” fontossága is. Kunhalmi úgy vélekedett, hogy csak a piaci szükségletek által vezérelt felsőoktatás konzerválja a félperifériás állapotot és „még inkább attól félünk, hogyha ilyen marad a közoktatás és a felsőoktatás akkor még az Osztrák-Magyar Monarchia színvonalbeli teljesítőképességét se fogja elérni Magyarország”.

Kunhalmi továbbá figyelmeztetett: minden autoriter állam – mint amilyen a mostani is – megszüntet és üldöz minden olyan tudományterületet és szakot, amely nagyon súlyos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Kunhalmi Ágnes kiállt a gender studies mellett, sőt, úgy véli, hogy amikor a kormány olyanokról beszél, hogy bővíteni kell az óvodák férőszámát, a nőknek több részmunkaidős állás kell, akkor ők maguk is „a gendertudomány bűvöletébe esnek”.

A vita gyors lezárással végződött: 

amikor Böröcz kijelentette, hogy a migráció egy valós probléma, Kunhalmi látványosan elkezdett szedelőzködni

– ez amúgy is indokolt volt, mert pár perc maradt hátra a vitából –  a javarészt nem kormánypárti politikussal szimpatizáló közönség pedig felnevetett.

(Forrás: mandiner.hu)

2018.09.07.