Jövőt a magyar almának!

"A gazdálkodás mindig is a családunk kiegészítő jövedelmét adta és ezzel a mondattal meg is alapoztam azt, amiről fiatal almatermesztőként írni szeretnék."

Gyerek korom óta végzek mezőgazdasági munkálatokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszamogyorós Község és Mándok Városhoz tartozó mezőgazdasági területeken. A gazdálkodás mindig is a családunk kiegészítő jövedelmét adta és ezzel a mondattal meg is alapoztam azt, amiről fiatal almatermesztőként írni szeretnék.



Jelenleg 12 hektáron foglalkozom fiatal agrárszakemberként gyümölcstermesztéssel, ebből 8,5 hektár aktív termő ipari és étkezési alma. Ez a területnagyság egy közepes üzemméretnek számít, amelynek fedeznie kellene egy család megélhetését, de sajnos ez nem így van. Az elmúlt két évtizedben ezen a területen úgy kellett gazdálkodnunk, hogy a család minden tagjának 40 órás munkaviszonyban fő állása volt és van is. A mezőgazdasághoz kapcsolódó ( agrotechnikai, fitotechnikai, növényvédelmi stb.) munkálatok elvégzését a hajnali – esti órákban, illetve hétvégén, szombaton és vasárnap végeztük. Munka szombaton és vasárnap. De mi is az a munka? Munkának nevezzük azt, amikor az ember energia kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett tevékenységéért javakat állít elő, hogy ezt ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, fogyasztani tudja.

A befektetett pénzügyi tőkén túl, tehát van az almatermesztésben egy másik tényező, amit úgy látszik a külföldi kezekben álló piaci felvásárló nem vesz figyelembe és az a gazdák munkája.

Kiszámoltam; az önköltségem 19,74 ft/ kg a befektetett eszközök és a területemen várható termés alapján. Jelenlegi állás szerint a felvásárló 17 ft/kg árral fizetne meg minket. Azon túl, hogy nem kapjuk vissza a pénzünket az elvégzett munkánkért nincs ellenszolgáltatás, a haszonélvező ingyen várja el tőlünk az energiával előállított termékünket. Akkor mit várjon az, aki fő állásban gazdálkodik? Nemhogy a családját nem tudja eltartani, de a munkabérét sem kapja meg és jövőre újra pattannak a fák rügyei, amit gondozni kell egész évben.

Ezért kezdtünk tüntetésbe, azért fogtunk össze mi fiatalok is akik minden tavasszal úgy kezdünk bele a gazdálkodásba és úgy fektetjük bele a pénzünket a várható termésbe, hogy szembenézünk egy bizonytalan piaccal. Rizikót vállalunk a sokszor szélsőséges időjárással, ehhez pedig még hozzá jön egy bizonytalan „előszerződés”, amely nem tartalmaz minimál felvásárlási árat, de a gazdálkodót kötelezi a beszállításra.

Küzdelmünkben a Magyar Kormány is mellénk állt. A megye minden közéleti szereplője azon van, hogy aktív tárgyalásokkal igyekezzenek rendezni az ipari alma felvásárlási árát. Itt ugyanis nem segélyre van szükség, hanem kiegyensúlyozott piaci árra a jövőt illetően. Szeretnénk biztonságosan termelni, szeretnénk kiszámíthatóan gazdálkodni. Kérünk mindenkit, hogy tartsunk ki. Harcoljuk ki magunknak ezt a jövőt!

Ésik Árpád
agrárszakember
a Kisvárdai Fidelitas elnöke

2018.08.28.